Erdélyben

Énekkarunk Erdélyben

 

Egyházzenei szolgálatok az ákosi műemléktemplomban

Örömmel számolunk be gyülekezetünk tagjainak, hogy kórusunk az idén már második alkalommal kapott lehetőséget énekkari szolgálatra Erdélyben és a Partiumban.

Júliusban a Szilágyságban vettünk részt egy kórustalálkozón, amelyet a Romániai Magyar Dalosszövetség és Szilágykraszna református gyülekezete szervezett tizenhárom környékbeli gyülekezeti kórus felléptével. A nagykőrösi énekkar meghívottként vett részt a találkozón. A felemelően szép eseményt még teljesebbé tette a krasznaiak szíves vendéglátása és a másnapi kirándulás egy - a környék történelmét jól ismerő - kedves idegenvezetővel. Jártunk Zilahon, Zsibón a Wesselényi kastély kertjében, és Szilágysomlyón, valamint Somlyóújlak egyedülállóan értékes románkori református templomában. A kórustalálkozó a karvezetők számára szakmai továbbképzéssel folytatódott, ahol Guttmann Mihály és Dr. Dávid István tartott előadást.

A közelmúltban, szeptember 9-én a Szatmár megyei Ákos község református gyülekezetének és lelkészének, Dobai Zoltánnak a meghívására az ákosi műemlék református templomban énekeltünk a délelőtti ünnepi istentiszteleten.

A község neve Ákosmonostorából ered, melyet az Ákos nemzetségbeli Ákos bánról neveztek el. Az Ákos nemzetség a hét vezérrel együtt érkezett a Kárpát-medencébe. Egyik leszármazottjukat – Ákos István országbírót – III.András király leghívebb barátjaként találjuk a történelemben. Ő írt az Árpád nemzetségből „kisarjadt utolsó arany ágacskájának” elsiratásáról. Ákos templomában egykor még országgyűlést is tartottak

Hat év óta minden szeptemberben megrendezik a „Templomnapot”, hiszen a falu igazi kincse a 800 éves műemléktemplom, melyért minden évben ünnepség keretében adnak hálát. Erre a jeles alkalomra meghívják a községből elszármazott családokat, a Kolozsvári Theológia neves professzorait. Műsorral és nagy vendégfogadással készül a gyülekezet a jeles alkalomra. A vöröstéglás műemléktemplom falai az 1180-as évek óta állnak, amelyek rendre végigélték a történelem viharait. Tűzvész, gyújtogatás, villámcsapás, földrengés többször is súlyos károkat tett a templomban. Ilyenkor a torony alatti árkád adott védelmet a híveknek Isten szent igéjének hallgatására. Az Ákos nemzetség adományából épült templomot és a monostort a Benedek rend kapta meg. Majd a bencés szerzetesek a török elől menekülve sorsára hagyták a templomot. Így lett a reformátusoké az 1500-as évek közepétől. Dobai István erdélyi író, a „Múlandó Szilágyság” című könyvében így ír róla: „a templom építőanyaga az ákosi nép munkájával, ákosi földből készült és az ákosi erdő fájával kiégetett tégla”. Ez a tégla nagy fontosságú műszaki találmány lehetett a maga korában. Készítésének titka nem ismeretes, egy azonban bizonyos: „olyan szilárd és kemény, annyira képes ellenállni az idő minden eróziós hatásának, hogy hét évszázad viszontagságai nyomot sem hagytak rajta”. A templom 1896-os restaurálásakor a hiányokat különleges keménységű keramit-téglával pótolták, ezek már fél évszázad után porladozni kezdtek. A falazás technikája és a kötőanyag receptje is feledésbe merült. Egy útikönyv szerint a templom falát lehetetlen bevakolni. Az időről időre bevakolt falakról a vakolat lehullott, és a vörös téglafal mindig visszanyerte eredeti szépségét. A román stílusú, bazilikális elrendezésű, három hajós, két-tornyú templomot 1953-ban nyilvánították műemlékké.

Az idei esztendő ünnepi alkalmára az orgona felújítása is befejeződött, és hangját nyolc év után ismét hallhatta a gyülekezet. A felújított orgonának első szakavatott művészi megszólaltatója négy kis orgonaművel Dr. Dávid István volt, aki a felújítási munkát tanácsaival mindvégig segítette. A szakmai irányítást és Albert József kolozsvári orgonaépítő munkáját az ünnepségen hálás szívvel köszönte meg a nagytiszteletű úr. Gyülekezetünk kórusa „A protestáns egyházzene gyöngyszemei” című összeállításában több évszázad zeneirodalmából szólaltatott meg műveket, igazodva a templom történelmi hangulatához. Szolgálatunkkal a nagykőrösi gyülekezet köszöntését is tolmácsoltuk. Dobai Zoltánné tiszteletes asszony a helybeli ifjúsági kórust vezette. Az ifjak nagyon szépen énekelték a reformáció korának énekeit. Kedves, szép szavalatok is elhangzottak.

Öröm volt látni, hogy – bár az alkalom nem járt vásári harsogással, szórakozással – mégis ott volt a falu apraja-nagyja. A község életében valódi ünnepnap volt a Templomnap Jelen voltak a község világi és egyházi vezetői a polgármestertől a presbiterekig. Erre az ünnepi alkalomra gazdagon terített asztal várta mind a gyülekezeti tagokat, mind a vendégeket.

Hazafelé a Nagyvárad-Rogériusz-i református gyülekezet új templomában meghallgattuk Gárdonyi Zsolt és Gárdonyi Dániel közös orgonahangversenyét, akik az ott elhangzott műsort 2007. szeptember 16-án a Nagykőrösi templomban is bemutatták. A nagyváradi hangverseny után Tőkés László püspök úr köszöntötte a művészeket és az egybegyűlteket.

Kovács Dénesné, Rabné Orvos Veronika

(Köszönjük Kovács Dénes testvérünknek a fényképeket!)