Kántor

Dr. Dávid István

Orgonaművész, főiskolai tanár, a gyülekezet kántora. 1949-ben született Erdélyben, Székelyudvarhelyen református lelkész család hatodik gyermekeként. A család 1958-ban Kolozsvárra költözött ahol édesapja a Farkas utcai templom lelkipásztora, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese és a Protestáns Teológia rektora volt. Édesanyja a Hódmezővásárhely-i pedagógus Imre család legkisebb gyermeke.

 

Tanulmányai

1967-ben érettségizett, utána a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián tanult, ahol 1972-ben szerzett diplomát. Orgonatanulmányait Kurt Mild osztályában kezdte , majd külföldi professzorokkal mesterkurzusokon folytatta: 1975. Prága (Jiři Reinberger), 1981. Weimar (Johannes Ernst Köhler), 1980. Alpe d’Huez (Jean Guillou), 1983. Rotterdam (Jean Guillou). 1996-1999 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei Tanszékén doktori tanulmányokat folytatott. Az orgonatörténet témakörében írt dolgozatát 2002. júniusában védte meg summa cum laude minősítéssel. Disszertációjának címe: Erdély XVIII. századi orgonaépítészete és hatása a magyar református egyházban. DLA hangversenyét ugyanakkor tartotta Nagykőrösön, a református templom általa tervezett új orgonáján.

Munkahelyei

  • 1972-1973 Hidalmás – zenetanár
  • 1973-1987 Kolozsvár – Művészeti Szakközépiskola – korrepetitor, zongoratanár
  • 1987-1988 a Kolozsvári Farkas utcai templom orgonistája, majd Dr. Fodor Ferenc meghívására 1988 szeptemberétől folyamatosan a Nagykőrösi Református Egyház orgonaművész-kántora
  • 1989-1995 a kecskeméti Kodály Zoltán ének-zenei szakközépiskola zongoratanára
  • 1991-től a Nagykőrösi Tanítóképző Főiskola tanára
  • 1994-től tanszékvezető, jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem Főiskola Kara Kántorképző Intézetének vezetője

Zenei tevékenysége

a kántori teendők ellátásán túl többirányú. Mint előadóművész számos orgonahangversenyt adott erdélyi városokban és szerte Európában (Ausztria, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Oroszország, Románia, Svájc, Ukrajna).
Karvezetőként a Nagykőrösi Református Egyházközség gyülekezeti kórusával rendszeresen részt vettek a református egyház városi, egyházmegyei és egyházkerületi kórustalálkozóin, valamint erdélyi és ausztriai hangversenykörutakon, de elsőrendű feladatnak a templomi szolgálatokat tartják. Műsoruk gerincét koraprotestáns liturgikus repertoár, genfi zsoltárok és XX. századi énekfeldolgozások alkotják.
1986-ban hanglemezt készített az Electrecord céggel (német barokk szerzők művei a medgyesi szász evangélikus templom műemlék orgonáján).

Orgonatörténeti kutatásai

egy szakdolgozat megírásával kezdődtek 1971-ben: A szász és magyar orgonaépítés kölcsönhatásai Segesvár környékén. Azóta számos előadást tartott magyar, román és angol nyelven az egyházzene és az organológia témakörében. (Az orgona múltja és jelene, Hangszerem – az orgona, Műemlékorgonák és védelmük, Gyülekezeteink kincse: a templom hangszere, stb.) Erdély több városában, Bukarestben, a gyulafehérvári Római Katolikus és a kolozsvári Protestáns Teológián, valamint a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetemen és a Calvin János Teológiai Akadémián Révkomáromban. 1989-ben, 2001-ben és 2003-ban a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, 1993-ban pedig az I. Országos Műemléki Konferencián volt vendégelőadó. A Duna TV számára készített Erdélyi orgonák című filmsorozatban (1993) forgatókönyvíró-szakértői munkát is végzett. 
1993-ban tervei alapján indult meg és szakmai irányításával történt a Nagykőrösi Református Templom orgonájának újjáépítése. Előadója (1989), majd művészeti vezetője (1998) volt az Öt évszázad orgonazenéje Nagykőrösön című hangversenysorozatoknak. A Református Egyházzene Nagykőrösön I., II. című kiadványok szerkesztője.
1998-ban Dél-Kelet Európa Egyházzenéje című kongresszuson tartott előadást Temesváron: The Fondation „Organa Transsylvanica”.
1999-től a Magyar Református Egyház orgonafelügyelője, 2006-tól NKÖM okleveles szakértő. Hivatalos magyar delegáció tagjaként részt vett Az orgona mint európai kultúrkincs címmel, a horvátországi Varasdon 2000. szeptemberében, valamint 2005. októberében Szlovákiában megrendezett nemzetközi organológiai kongresszusokon (The Organ Building Art in the Hungarian Reformed Church címmel tartott előadást.)
Az EKEK Nemzetközi Himnológiai Kongresszusok résztvevője volt 2004-ben Tallinban (Észtország) valamint 2006-ban Csehországban.
Közel negyven publikációja jelent meg hazai és külföldi lapokban.

Tisztségek - tagságok

  • A Dunamelléki Református Egyházkerület Egyházzenei Bizottságának elnöke
  • Az MRE-Doktorok Kollégiuma Himnológiai és Egyházzenei Bizottságának elnöke
  • A Gesellschaft der Orgelfreunde (Orgonabarátok Nemzetközi Társasága) tagja
  • Asociaţia Organiştilor din România (Romániai Orgonisták Társasága) tiszteletbeli tag
  • Magyar Egyházzenei Társaság – elnökségi tag 2005-ig
  • Károli Gáspár Református Egyetem Egyházművészeti Intézetének alapító tagja
  • Református Egyházzenészek Munkaközössége – szaktanácsadó
  • Magyar Restaurátor Kamara – orgonarestaurálási szakértő
  • Magyar Egyházzene – Kántorlapok rovatszerkesztő
  • Arany János Társaság Nagykőrös – elnökségi tag

Elismerések

  • „Liszt emlékplakett – 1986” Liszt orgonaműveinek erdélyi népszerűsítéséért Művelődési és Közoktatási Minisztérium Budapest
  • „Nagykőrös művelődéséért” díj – 1991. Városi Önkormányzat
  • 1996-ban megjelent Műemlék orgonák erdélyben című könyve elnyerte a „Legjobb Romániai magyar könyv” díjat
  • 1999-ben a kolozsvári Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság „Debreczeni László Emlékérem”-mel jutalmazta kutatásait